A magyar alapellátás átalakításának terve nyáron még elsősorban a 164 Integrált Egészségügyi és Szociális Centrum, azaz IESZC létrehozásáról szólt. Azóta azonban újabb, konkrét lépések is történtek.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság szeptemberben arra kérte a települési önkormányzatokat, hogy mérjék fel a tartósan betöltetlen háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteket. Közben az „Alapellátás fejlesztése” kiemelt projekt mögött több mint 23,6 milliárd forintos uniós támogatás áll.
A folyamatok együtt már egy olyan átalakulás körvonalait rajzolják ki, amely nemcsak a praxisok működését, hanem az alapellátás szervezeti térképét is megváltoztathatja.
Nem minden betöltetlen praxisba érkezik új háziorvos
Az alapellátás egyik legnagyobb problémája a tartósan betöltetlen praxisok számának növekedése. Egy üres körzet azonban nem feltétlenül csak azt jelenti, hogy új orvost kell találni a helyére.
Ha egy körzet hosszabb ideig csak helyettesítéssel működik, felmerülhet az is, hogy maga a körzet nem tartható fenn változatlan formában.
Erre utal az OKFŐ szeptember 1-jén közzétett felhívása is. A praxiskezelő arra kéri a települési önkormányzatokat, hogy szolgáltassanak adatot a tartósan betöltetlen, illetve várhatóan tartósan betöltetlenné váló háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzetekről.
A felhívás szerint érintettek azok a körzetek, amelyekben az ellátási kötelezettséget legalább 12 hónapja csak helyettesítéssel tudják teljesíteni, illetve azok is, amelyekben az önkormányzat legalább 12 hónapja nem tud praxisjoggal rendelkező orvossal gondoskodni az ellátásról.
A felhívás különösen érdekes része, hogy nem pusztán a betöltetlen praxisok nyilvántartásáról szól. A körzetek megállapításához, kialakításához és átalakításához szükséges információkat is bekéri.
A méretgazdaságosság is megjelenik a folyamatban: a jelenlegi szabályozás szerint a házi gyermekorvosi körzeteknél legalább 600, a felnőtt és vegyes háziorvosi körzeteknél legalább 1200 ellátott szükséges a vonatkozó feltételek teljesítéséhez.
Ez azt jelenti, hogy a következő időszakban nemcsak az lehet a kérdés, hogy ki tölti be az üres praxist, hanem az is, hogy változatlan formában fennmaradjon-e maga a praxis és a hozzá tartozó körzet.
164 centrum: nagyobb egységekben gondolkodik az új modell
Ezzel párhuzamosan az alapellátás fejlesztésének egyik meghatározó eleme a 164 Integrált Egészségügyi és Szociális Centrum létrehozásának terve.
A nyáron ismertetett elképzelés szerint ezek a centrumok nem egyszerűen újabb egészségügyi intézményeket jelentenének. A cél egy olyan szakmai és szervezési háttér kialakítása, amely segítséget nyújthat a háziorvosi praxisoknak többek között a helyettesítések megszervezésében, a humánerőforrás biztosításában, valamint az egészségügyi és szociális ellátások összehangolásában.
Az elképzelés lényeges eleme, hogy a rendszer nem feltétlenül a meglévő praxisok megszüntetésére, hanem azok együttműködésének és működési feltételeinek megerősítésére épülhet.
Ez különösen fontos lehet egy olyan környezetben, ahol egyre több helyen már nem egyszerűen egy-egy orvos hiányát kell kezelni, hanem egy teljes körzet hosszú távú fenntarthatóságát.
Új forrás az alapellátás fejlesztésére
Az átalakítás mögött már konkrét fejlesztési forrás is megjelent.
Az RRF-8.1.1-25 „Alapellátás fejlesztése” projekt hivatalos adatai szerint a megítélt támogatás összege 23,6 milliárd forint, a projekt teljes költsége pedig mintegy 27 milliárd forint.
Ez jelentős összeg, de a nagyságrend akkor válik igazán érzékelhetővé, ha összehasonlítjuk az alapellátás működési finanszírozásával.
A háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátás 2026. évi finanszírozási előirányzata közel 300 milliárd forint. Ehhez képest a mintegy 27 milliárd forintos fejlesztési projekt a teljes éves háziorvosi és ügyeleti finanszírozás mintegy tizedének megfelelő nagyságrend.
Másképpen fogalmazva: a fejlesztési projekt összege nagyjából egy teljes hónapnyi országos háziorvosi és háziorvosi ügyeleti finanszírozásnak felel meg.
Az összeg ugyanakkor nem az IESZC-k külön finanszírozási kerete. A 23,6 milliárd forint az „Alapellátás fejlesztése” RRF-projekt támogatási összege, amelynek felhasználása szélesebb körű fejlesztési célokat szolgál.
A jelentősége ezért elsősorban nem abban rejlik, hogy mekkora hányadát teszi ki az egészségügy teljes költségvetésének, hanem abban, hogy célzottan az alapellátás fejlesztését szolgáló forrásról van szó egy olyan időszakban, amikor maga az alapellátás szerkezete is átalakulhat.
Három folyamat, amelyek egy irányba mutatnak
Ha a mostani fejleményeket egymás mellé tesszük, egy érdekes kép rajzolódik ki.
Az első folyamat a praxisok helyzetének felmérése.
Az önkormányzatoknak most adatot kell szolgáltatniuk a tartósan betöltetlen és várhatóan betöltetlenné váló körzetekről.
A második a körzetek lehetséges átalakítása.
Ahol egy praxis tartósan nem fenntartható, ott már nem feltétlenül az eredeti körzethatár változatlan fenntartása a cél.
A harmadik az új szervezeti modell kialakítása.
A 164 IESZC koncepciója már nagyobb, integráltabb térségi egységekben gondolkodik, amelyek szakmai és szervezési hátteret biztosíthatnak az alapellátás számára.
A három folyamat együtt azt mutatja, hogy az alapellátás átalakításának kérdése egyre kevésbé szűkíthető le arra, hogy hogyan töltsük be az üres praxisokat.
Legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen szervezeti struktúrában, mekkora körzetekben és milyen együttműködési rendszerben működjön az alapellátás a jövőben.
Az átalakításnak az informatikai háttérre is hatása lesz
Egy ilyen rendszerben az informatika szerepe is megváltozik.
Amíg a működés alapvetően egy-egy önálló praxis köré szerveződik, addig az informatikai rendszer elsősorban az adott praxis betegellátását, dokumentációját és adminisztrációját támogatja.
Egy integráltabb rendszerben azonban az együttműködés válik meghatározóvá.
Helyettesítő orvosnak kell hozzáférnie a beteg releváns előzményeihez. Több szakembernek kell ugyanazon beteg ellátásával kapcsolatban információt cserélnie. A közös feladatokat, időpontokat és helyettesítéseket össze kell hangolni, miközben a dokumentációnak és az adatszolgáltatásnak is egységesen kell működnie.
Ez nem a jövő informatikai kérdése. A praxisközösségekben már ma is ugyanez a működési logika jelenik meg.
A NetDoktor már ma is támogatja a praxisok együttműködését
A NetDoktor Praxisközösség Modulját éppen arra fejlesztették, hogy több praxis összehangolt működését informatikai oldalról támogassa.
A praxisközösségi működésben szükség lehet a praxisok összekapcsolására, a helyettesítések és ügyeletek kezelésére, a közös adminisztrációra, a közös naptár használatára, valamint a praxisközösségi teljesítmények és adatok követésére.
A NetDoktor ezen a területen nem egy jövőbeni fejlesztési lehetőséget ígér: a praxisközösségi működést támogató informatikai funkciók már ma is rendelkezésre állnak.
Ez azért lehet fontos tapasztalat a most formálódó alapellátási modell szempontjából, mert a nagyobb szervezeti egységek kialakításával nem feltétlenül új informatikai problémák jelennek meg. Sok esetben ugyanazokat a feladatokat kell nagyobb léptékben és több szereplő együttműködésével megoldani.
Az alapellátás átalakítása ezért az informatikai rendszerek számára is új követelményt jelenthet.
Nem elég, ha egy rendszerben külön-külön elérhető a betegnyilvántartás, a dokumentáció, az EESZT-kapcsolat, az időpontfoglalás vagy a betegkommunikáció.
Az igazi kérdés az, hogy ezek egy munkafolyamat részeként tudnak-e működni.
Mert ha a praxisok szervezeti struktúrája változik, a helyettesítés rugalmasabbá válik, több szakember kapcsolódik be a betegellátásba, és nagyobb térségi egységek jönnek létre, akkor az információáramlásnak is követnie kell ezt a változást.
A praxisközösségek működésének támogatására kialakított informatikai megoldások ezért fontos tapasztalatot jelenthetnek a nagyobb, integráltabb alapellátási struktúrák kialakításakor is.
Nem az számít, hogy digitális-e a kommunikáció. Az számít, hogy a kommunikáció és az adminisztráció egyetlen munkafolyamatot alkosson.
A következő időszak egyik fontos kérdése éppen ezért az lehet, hogy az alapellátás szervezeti átalakítását sikerül-e olyan informatikai háttérrel támogatni, amely nem újabb adminisztrációt jelent a praxisok számára, hanem valóban levesz a terheikből.
Az IESZC-k, a praxisok átalakítása és az alapellátás fejlesztésére rendelkezésre álló források önmagukban még nem garantálják a változás sikerét. A működőképes rendszerhez arra is szükség lesz, hogy a szervezeti, szakmai, finanszírozási és informatikai folyamatok együtt, egymásra épülve alakuljanak át.
Az alapellátás szervezete változhat. Az informatikai háttérnek pedig nemcsak követnie kell ezt a változást, hanem támogatnia is kell azt.
Ha Ön is szeretne egy olyan medikai szoftvert, amely az egészségügyi ellátást a legmodernebb technológia segítségével támogatja, és hatékony megoldást kínál a napi feladatok kezelésére, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk! Cégünk személyre szabott megoldásokat kínál, amelyek segítenek az orvosi gyakorlatok és rendelők munkájának egyszerűsítésében, miközben biztosítják a legjobb orvosi eredményeket és a páciensbiztonságot.