A HAOSZ VI. Országos és II. Alapellátási Konferenciáján nemcsak az alapellátás aktuális problémáiról esett szó, hanem arról is, milyen irányba változhat a háziorvosi praxisok finanszírozása 2027-től. A konferencián ismertetett tervek szerint erősödhet az alapfinanszírozás, nagyobb szerepet kaphat a szakdolgozói munka és a háziorvosok kompetenciáinak kihasználása, miközben a finanszírozás egyre inkább a tényleges ellátási eredményekhez igazodhat.
Több pénz, de más szemléletű finanszírozás
A konferencián elhangzottak szerint 2027-re az alapfinanszírozás emelését tervezik, a pontos összegekről azonban egyelőre nincs végleges döntés. Az államtitkári tájékoztatás szerint emelkedhetnek az ügyeleti óradíjak, nagyobb bértámogatást kaphatnak a pályájuk első tíz évében járó háziorvosok, és a szakdolgozói támogatásban nagyobb szerepet kaphat a munkatársak végzettsége. A tervek között szerepel a további szakdolgozók bevonásának ösztönzése, valamint a praxisteamek bővítése is.
Szintén fontos változás lehet, hogy a praxisokban jobban hasznosuljanak azok a kompetenciák, amelyekkel a háziorvosok már rendelkeznek. Elsőként a belgyógyászati és diabetológiai kompetenciák szélesebb körű alkalmazását ösztönöznék finanszírozással.
A hosszabb rendelési idő is magasabb praxisalapdíjjal járhatna, miközben a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének bővítését is tervezik.
Vagyis a változás nem egyszerűen azt jelentheti, hogy több forrás kerül az alapellátásba. A konferencián ismertetett elképzelések alapján a finanszírozás szerkezete és a praxis működésével szembeni elvárások is változhatnak.
Az eredmény kerülhet a középpontba
A finanszírozás átalakításának egyik legfontosabb eleme az lehet, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjon az ellátás tényleges eredménye.
A konferencián példaként a cukorbetegek célértékre történő kezelését, a kardiovaszkuláris kockázatok felmérését és a racionális antibiotikum-használatot említették. A cél egy olyan finanszírozási környezet kialakítása, amelyben nem pusztán az számít, hogy megtörtént-e egy ellátási esemény, hanem az is, hogy annak milyen eredménye lett.
A telemedicina szerepe
A konferencián ismertetett adatok szerint a háziorvosi kontaktusszám a Covid előtti évi mintegy 65 millióról közel 71 millióra emelkedett, miközben a szakellátás egyes területein csökkent a betegforgalom. Különösen érdekes adat, hogy az események 15–20 százaléka már telemedicinális formában történik.
Ez azt mutatja, hogy a telemedicina már nem egy jövőbeni lehetőség, hanem a háziorvosi praxis működésének része.
A kérdés sokkal inkább az, hogy hogyan lehet a telemedicinát úgy használni, hogy az valóban csökkentse a praxis terhelését, miközben az ellátás dokumentálható és a betegút is követhető marad.
Egy gyógyszerigénylés, egy lelet megbeszélése, egy kontrollal kapcsolatos kérdés vagy egy korábban megkezdett kezelés utánkövetése sok esetben nem feltétlenül igényel újabb személyes megjelenést. Ha ezek az ügyek digitálisan is intézhetők, az nemcsak a beteg számára kényelmesebb, hanem a rendelőben is felszabadíthat időt.
A digitalizáció valódi értéke azonban nem önmagában az, hogy a beteg és az orvos online is tud kommunikálni.
A praxis számára akkor jelent valódi segítséget, ha a digitális kapcsolat beépül a meglévő munkafolyamatokba. Az üzenet ne külön rendszerben jelenjen meg, a gyógyszerigénylés ne újabb felületet jelentsen, és a telemedicinás ellátás dokumentálása se váljon plusz adminisztrációvá.
A NetDoktor kommunikációs megoldása éppen ezt a szemléletet követi: a beteggel történő digitális kommunikáció, a gyógyszerigénylés, az időpontfoglalás és a telemedicinás kapcsolattartás a praxis informatikai rendszerébe integráltan működik. A NetDoktor Páciens alkalmazásán keresztül a beteg a rendelővel akkor is kapcsolatban maradhat, amikor nincs szükség személyes megjelenésre.
Ez különösen akkor válhat fontossá, ha a következő években a praxisoknak nem kevesebb, hanem több és összetettebb feladatot kell ellátniuk.
A konferencia egyik fontos üzenete, hogy az alapellátásnak nagyobb szerepet kell vállalnia a betegek helyben történő ellátásában. Ehhez azonban nemcsak több kompetenciára, szakdolgozóra és finanszírozásra van szükség, hanem új munkaszervezési megoldásokra is.
A személyes orvos-beteg találkozás továbbra is az alapellátás egyik legfontosabb eleme. De nem minden betegügy igényel rendelői megjelenést.
A telemedicina nem az orvosi találkozás kiváltásáról szól. Arról szól, hogy a személyes találkozás akkor történjen meg, amikor annak valóban szakmai jelentősége van.
Ha a finanszírozás a jövőben egyre inkább a szélesebb körű, minőségi és eredményes betegellátást ösztönzi, akkor a praxisoknak is érdemes lesz újragondolniuk, mely feladatokat kell személyesen, és melyeket lehet biztonságosan digitális csatornán elvégezni.
A cél végső soron ugyanaz marad: kevesebb felesleges adminisztráció, több idő a tényleges gyógyításra – és egy olyan alapellátás, amelyben az orvos ideje ott hasznosul a legjobban, ahol arra a betegnek a legnagyobb szüksége van.
Ha Ön is szeretne egy olyan medikai szoftvert, amely az egészségügyi ellátást a legmodernebb technológia segítségével támogatja, és hatékony megoldást kínál a napi feladatok kezelésére, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk! Cégünk személyre szabott megoldásokat kínál, amelyek segítenek az orvosi gyakorlatok és rendelők munkájának egyszerűsítésében, miközben biztosítják a legjobb orvosi eredményeket és a páciensbiztonságot.